A mai modern idők kiváló dobosait figyelve, könnyedén kijelentheted: erre én soha nem leszek képes. Azonban ne feledd, egykor ők is pontosan ugyanezt gondolták. Habár tudjuk, hogy a profi szint eléréséhez hosszú évek kitartó munkája szükséges, azonban egy kezdő, a megfelelő hozzáállással gyorsan eljuthat oda, hogy jammeljen más zenészekkel, élőben játsszon és felvegye a saját zenéjét. Kezdjük hát…
A dobossá váláshoz egységes gondolkodásra van szükség. Hallgasd sokat a klasszikusnak számító dobos lemezeket. Csatlakozz különféle dob közösségekhez, barátkozz más dobosokkal, iratkozz be egy zeneiskolába, vagy jelentkezz be dobos fórumokra a neten. Fokozatosan megérzed majd, milyen dobossá szeretnél válni (rock, metal, jazz, stb.). Mivel az elején felbecsülhetetlen érték a legfőbb stílusok befogadása és megértése, olyan zenéket használj, amik izgalmasak számodra, mint kiindulópontok a tanulás során. Amikor elmész egy dobtanárhoz, légy őszinte a vágyaidat illetően. Amikor pedig oktató könyvet vásárolsz, mindig győződj meg róla, hogy az anyag valóban arról szól, amit Te szeretnél tanulni.
Biztosan le fogsz majd ragadni néhány gyakorlatnál, más néven ’rudiment’-nél. Ezek az alap sémák a dobolás építőelemei, melyekből körülbelül 40 létezik, öt csoportra osztva (váltott-kezes gyakorlatok, tremolo, előkés ütések, dupla-előkés ütése és paradiddle). Szerezz be egy jó oktató anyagot – lehet az könyv, DVD, alkalmazás, vagy szoftver – és szép fokozatosan sorban dolgozd ki az alap rudimenteket (mint például a váltott kezes gyakorlatok). Csak akkor lépj tovább, amikor már feszesen megy a gyakorlat metronómra is (vagy éppen Rhyrhm Coach-ra a Roland V-Drums-okon). Csak ne váljon ez kötelező „munkává”: számos dalt el tudsz játszani – és zenekarba is beszállhatsz – anélkül, hogy profin tudnád az összes rudimentet.
A gyakorlás elkerülhetetlen, ha fejlődni szeretnél, azonban fontos, hogy megtalálj egy olyan rutint, ami kellemes és nem lélekölő. Ne hosszú adagokban gyakorolj: napi tizenöt perc sokkal jobb hatással van az izomzatra és a mentális memóriára egyaránt, mint heti egyszer két óra. Továbbá hosszú távon egy rudiment tökéletes elsajátítása sokkal hasznosabb, mintha végig el tudnál játszani egy dalt, rosszul. Végül, de nem utolsó sorban, ne játssz túl gyorsan: így sokkal kevesebbet fogsz hibázni, kevésbé leszel frusztrált, és mindeközben sokkal jobban fejlődik a játékdinamikád is.
A ’Jó’ egy szubjektív fogalom, és amint a legkiválóbb dobosok is vallják, a dobolás egy olyan készség, melynek tökéletes elsajátítása egy egész életen át tart. Egyszerűen gyakorolj a saját ritmusodban, élvezd a játékot és próbáld meg folyamatosan fenntartani ezt. Kétségtelen, hogy mindig vannak olyan szerencsés srácok, akik egyfajta természetes adottságnak vagy tehetségnek köszönhetően rendkívül gyorsan fejlődnek, de nagy általánosságban elmondható, hogy a fejlődés a hozzáállástól és az elhivatottságtól függ. Elképzelhető, hogy soha nem fogod elérni azt a „szemfényvesztő” technikát, melyet Thomas Lang, vagy Neil Pearl birtokol. Azonban ha stabilan tudsz hozni egy alap ütemet és élőben, egy zenekarban dobolhatsz, az mindennél többet ér! Kezdd el ma és meg fogsz lepődni, mi mindent elérhetsz…
Tekintsd meg a kibővített útmutatót, amelyben megtalálod az összes, elektromos dobokkal kapcsolatos tudnivalót. Továbbá video anyagokat is, amelyek támogatást nyújtanak a kezdeti lépésekben.